Leírás és Paraméterek
A barna rizs lényegében egy feldolgozási, finomítási folyamat során keletkezik. A rizsszemnek csak a legkülső héját távolítják el, így az értékes tápanyagok a rizsszemben maradnak.
A rizs szénhidráttartalma a legmagasabb a gabonafélék között, 100 grammban átlagosan 75-80 gramm szénhidrát található. A barna rizs rosttartalma tisztítja az emésztőrendszert, szelénium tartalma jó hatással van a szívműködésre. Egyenletes szinten tartja a vércukorszintet, így cukorbetegek számára a barnarizs előnyösebb választás lehet a fehér rizzsel szemben.
A különböző fajták a főzés után eltérő állagot mutatnak, ezért más-más célra szokás használni őket. A hosszú szemű fajták a főzés során nem tapadnak össze, pergősek maradnak, míg a rövid szeműek könnyen összeragadnak. A közepes szemű rizs keményítőtartalma jóval magasabb, mint a többi rizsé, besűríti a főzőlevet, ezért ez a fajta a legalkalmasabb a rizottóhoz, rizsfelfújthoz és töltelékekhez.
A barna rizs hosszabb idő alatt fő meg, mint a fehér rizs, ezért érdemes akár egy éjszakára is beáztatni és ezután főzzük meg 2,5-szeres mennyiségű vízben.
A rizsfogyasztás elsősorban Ázsiában terjedt el. Legnagyobb mennyiségben Kínában, Indiában és Indonéziában fogyasztják.
100 gramm barnarizs tápértéke:
Energia KJ-ban: 1582
Energia Kcal-ban: 373
Zsír: 2,9 g
- amelyből telített zsírsav: 1 g
Szénhidrát: 77,2 g
- amelyből cukor: 0 g
Fehérje: 7,9 g
Só: 0 g
Leírás
A barna rizs lényegében egy feldolgozási, finomítási folyamat során keletkezik. A rizsszemnek csak a legkülső héját távolítják el, így az értékes tápanyagok a rizsszemben maradnak.
A rizs szénhidráttartalma a legmagasabb a gabonafélék között, 100 grammban átlagosan 75-80 gramm szénhidrát található. A barna rizs rosttartalma tisztítja az emésztőrendszert, szelénium tartalma jó hatással van a szívműködésre. Egyenletes szinten tartja a vércukorszintet, így cukorbetegek számára a barnarizs előnyösebb választás lehet a fehér rizzsel szemben.
A különböző fajták a főzés után eltérő állagot mutatnak, ezért más-más célra szokás használni őket. A hosszú szemű fajták a főzés során nem tapadnak össze, pergősek maradnak, míg a rövid szeműek könnyen összeragadnak. A közepes szemű rizs keményítőtartalma jóval magasabb, mint a többi rizsé, besűríti a főzőlevet, ezért ez a fajta a legalkalmasabb a rizottóhoz, rizsfelfújthoz és töltelékekhez.
A barna rizs hosszabb idő alatt fő meg, mint a fehér rizs, ezért érdemes akár egy éjszakára is beáztatni és ezután főzzük meg 2,5-szeres mennyiségű vízben.
A rizsfogyasztás elsősorban Ázsiában terjedt el. Legnagyobb mennyiségben Kínában, Indiában és Indonéziában fogyasztják.
100 gramm barnarizs tápértéke:
Energia KJ-ban: 1582
Energia Kcal-ban: 373
Zsír: 2,9 g
- amelyből telített zsírsav: 1 g
Szénhidrát: 77,2 g
- amelyből cukor: 0 g
Fehérje: 7,9 g
Só: 0 g