Leírás és Paraméterek
A szegfűszeg őshazája az Indonéziában található Molucca sziget, a Fűszersziget. A 18. századig csak őshazájában, a Fűszerszigeten termesztették. Ma már a kelet-afrikai Zanzibar és Pemba sziget átvette a vezető szerepet Indonéziától; e két sziget szolgáltatja a világtermelés háromnegyedét, ezt követik Sri Lanka, Madagaszkár és Malajsia. A szép örökzöld, átellenes levelekkel rendelkező szegfűszeg lilás virágait bimbóként szedik le,és pálmaleveleken kiterítve a napon szárítják meg.
A középkorban a szegfűszeg volt az egyik legértékesebb és legritkább fűszer Európában, így több expedíciót is indítottak a fűszerek őshazájának felkutatására. 1522-ben Magellán egyik megmaradt hajója, a Victoria tért vissza jelentősebb mennyiségű szegfűszeggel és szerecsendióval - a spanyolok legnagyobb örömére.
A szegfűszeg emésztést elősegítő, gyomorkímélő, étvágygerjesztő, fájdalomcsillapító és fertőtlenítő hatással bír. Hatásos szer szúnyogok ellen, ha egy félbevágott citromot megszórunk szegfűszeggel.
Az aromás, illóolajban gazdag, de csípős szegfűszeg a pikáns mártások, boros, paradicsomos ételek, húsok, pácok, pudingok, édességek és gyümölcsök fűszere. Szörpöket, puncsokat, bólékat, forralt bort is fűszereznek vele. Narancshoz és almához kiváló. Több közismert fűszerkeverék is tartalmaz szegfűszeget, pl. az indiai "Garam masala", vagy a kínai "Ötfűszer".
Felhasználálsi javaslat: A szegfűszeget befőttek, szószok, savanyúságok, forralt bor, mézeskalács és néha sültek ízesítésére használják.
Tárolás:Száraz, hűvös helyen tárolva 2-3 évig megőrzi minőségét.
