Az MCT (medium-chain triglyceride) közepes láncú trigliceridet, vagyis közepes hosszúságú zsírláncot jelent. A közepes hosszúságú trigliceridek a szervezet számára könnyebben megemészthetők, és kevesebb kalóriát is tartalmaznak, mint a hosszú láncú trigliceridek (long-chain triglyceride, vagyis LCT). Ilyen közepes láncú triglicerideknek rengeteg forrását ismerjük. Megtalálhatóak többek között a pálmaolajban és a tejtermékekben is, leggyakrabban azonban a kókuszolajból vonják ki őket, hogy utána étrend-kiegészítőként a testzsír csökkentésére, a teltségérzet növelésére, az energiaszintünk fokozására, a bélflóra egyensúlyának megőrzésére, és a káros baktériomok túlszaporodásának megelőzésére használják. Ezeken felül pozitív hatásai lehet a szív- és érrendszeri és az idegrendszeri egészségünkre. Mint pl. az Alzheimer-kór, melynek kezelését szintén hatékonyan megtámogathatjuk vele.
Az MCT-vel szemben a legtöbb étkezési zsírforrás, mint például a hal, az avokádó, a diófélék, a magvak és az olívaolaj, hosszú láncú trigliceridekből (LCT) áll. Az MCT-k középső lánca nem igényli azokat az enzimeket vagy epesavakat a megemésztéséhez és a felszívódáshoz, amelyekre az LCT-knek (hosszú láncúlatúak) szüksége van. Ez teszi lehetővé, hogy az MCT-k közvetlenül a májba kerüljenek, ahol gyorsan emésztődnek és gyorsan fel is szívódnak, így azonnali energiaként hasznosulnak vagy ketonokká alakulnak, ezzel segítve a súlyvesztést.
Az MCT összefoglalva tehát a telített zsírok egy fajtája, amelyet a szervezet gyorsan meg tud emészteni és hasznosítani.
És mik azok a ketonok?
A ketonok olyan vegyületek, amelyek akkor keletkeznek, amikor a máj sok zsírt bont le és a szervezet energiaforrásként használhatja őket glükóz vagy cukor helyett. Röviden segíti a fogyást.
MCT olaj vs. kókuszolaj
Bár sokban hasonlóak, az MCT- és a kókuszolaj között mégis sok különbség van. Ilyen a bennük lévő MCT-molekulák aránya és típusa. Az MCT olaj 100% MCT-t tartalmaz, így koncentrált forrás. Nyers kókusz- vagy pálmaolaj finomításával készítik, így eltávolítva az egyéb vegyületeket, és koncentrálva az olajokban természetesen megtalálható MCT-ket. Ez által az MTC olajok jobban serkenthetik az anyagcserét és jobban elősegíti a teltségérzetet is.
Ezzel szemben a kókuszolaj kókuszkoprából, magból vagy húsból készül. Ez az MCT leggazdagabb természetes forrása – a koprában található zsír körülbelül 54%-át tartalmazza, tehát majd fele annyit. Ugyanakkor a kókuszolaj az MCT-k mellett LCT-ket és telítetlen zsírsavakat is tartalmaz. Ez az eltérő összetétel ahoz vezet, hogy a kókuszolaj jóval lassabb felszívódású és lassabban is emészthető. Ennek ellenére, hogy bár a kókuszolaj nem mindig mutatott ki ugyanolyan ketogén vagy súlycsökkentő tulajdonságokat, mint a tiszta MCT olaj, más felhasználási területeken előnyei vannak. Például a kókuszolaj füstpontja magasabb, mint az MCT-olajé, ami befolyásolja az olaj ízét és tápanyagtartalmát, így a kókuszolaj jobb választás, ha főzésről vagy szépségápolásról, bőrápolásról van szó.
Mindent összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy mind az MCT-olaj, mind a kókuszolaj jótékony hatású lehet, de eltérő felhasználásra. Az MCT olaj a 100%-os MCT koncentrált forrása, hatékonyabb a fogyás és az energiatermelés fokozásában, (kiváltképp, ha a keto diétát követed) mint a kókuszolaj.
Eközben a kókuszolaj MCT-tartalma körülbelül 54% így leginkább étolajként használható, és előnyös lehet különféle kozmetikai, szépségápolási alkalmazásnál és bőrbetegségeknél, mint például az akne, ekcéma és a száraz bőr.
Forrás:
