Minden fahéj fa héj
A fűszer a nevét onnan kapta, hogy származási helyén a trópusi fa ágait lehántolják, a kérget hagyják kiszáradni kicsit, majd a legkülső rétegét eltávolítják. A belső kéreg a száradás következtében bekunkorodik. Ezt a jellegzetes fa darabkát, vagy ennek őrleményét vásárolhatjuk meg fahéjként. A fahéj a Cinnamomum verum és zeylanicum növényt takarja, melyet Srí Lankáról és Indiából már több mint 2000 éve exportálják. Ezeknek a növényeknek a változatai terjedtek el a világban még pár helyen, például Vietnámban. Ismert egy másik fahéj növény is, a Cinnamomum cassia, azaz kasszia vagy kínai fahéj, ami abban tér el a ceylonitól, hogy magasabb a kumarin tartalma, ami miatt figyelni kell a bevitt mennyiségre.
A kumarin vegyületek ugyanis túlzott mennyiségben befolyásolhatják a véralvadást, és a májat is károsíthatják. Ennek ellenére nincs félnivalónk a fahéjtól, illetve a kumarin ott van a borsmentában is, és a levendulában is.
Az ősi fahéj fa és a kasszia megjelenésében is eltér egymástól, illetve a boltokban kapható darabkáik is. A fahéj sokkal pergamenszerűbb, tekercsei sokszorosan fonódnak egymásba. A kassziák vastagabb darabok, általában csak a szélük hajlik be. Kicsit az eljárás is más, ahogyan készülnek, de fő íz- és illatanyagaik megegyeznek. Az igazán fűszermániásak odafigyelhetnek, hogy melyiket szerzik be, mert a különböző fahéj fajoknak más az olajtartalmuk, illetve a kassziák általában édesebb ízélményt eredményeznek, pl.a süteményekben.
Őrlemény formájában nehéz megkülönböztetni őket, ha nincs ráírva a fafaj; a kasszia pora sötétebb, az eredeti fahéjé világosabb, vörösesebb.
Természetesen nincs szükség a túlzott megkülönböztetésre, egy átlag felhasználó a kávéja megfűszerezéséhez, vagy a rizskókhoz bármelyiket bátran használhatja.
A fahéj egészségre gyakorolt hatásai
A gasztronómiai felhasználás mellett jó pár éve a fahéj fogyasztásával összefüggő jótékony élettani hatásokat is vizsgálják, és több esetben bizonyítást is nyert, hogy a fűszernövény kedvezően hat biokémiai folyamatainkra. Most áttekintjük, milyen esetekben alkalmazható a fahéj kiegészítő gyógyászati célra!
A baktériumok és gyulladások ellen
A fahéj hatását fogínygyulladásos eseteknél is vizsgálták, és összehasonlították a klórhexidinnel, ami egy ismert fertőtlenítő. Az eredmény az lett, hogy a fahéj hatóanyagai kisebb mértékben, de éppúgy csökkentik a plakk képződést, a szájszagot, az ínygyulladást, mivel a foglepedékben felszaporodó baktériumok szaporodását gátolják. Nem meglepő ezek után, hogy fogkrémekben és rágókban is találkozunk fahéjjal.
A fűszer nemcsak a száj baktériumait tarthatja kordában, de kísérletek igazolták, hogy a belekben élősködő e-coli baktérium szaporodását is gátolja, illetve vírusölő és gombaellenes hatású.
Ezek miatt nagyszerű lehet náthás és influenzás időszakban, de akár lábfürdőnek is, ha gombás fertőzés áll fenn. Az előzőekkel összefügg, hogy gyulladáscsökkentő hatású, főként ízületi problémák esetén alkalmazzák sikerrel, de láz- és fájdalomcsillapításra is jó.
Cukorbetegség és inzulinrezisztencia
A fahéj aldehid tartalmát többszörösen is hasznosnak találták a vércukorszinttel összefüggésben. Oly módon szabályozza a vércukrot, hogy ha szénhidrátdús, cukros ételek mellé fogyasztjuk, akkor kevésbé fog ingadozni mellette a vércukorszint. Ez viszont befolyásolja az inzulinválaszt is, emiatt a fahéjat a II.-es típusú cukorbetegeknél és az inzulinrezisztencia mérséklésében hatásosnak vélik. A fahéj persze jótékony nem cukorbeteg egyénekben is, mivel csökkenti az étkezést követő vércukor emelkedést, és így nem alakul ki farkaséhség. De ez a hatása, illetve az anyagcsere élénkítő volta miatt lehet hasznos fogyókúrázóknak is.
Vérzsírszint és koleszterin
A fahéj serkenti az emésztést, segíti a zsírbontást, és jótékonyan hat a vérzsírszintre is, vagyis a trigliceridek előfordulására. Ezek okozhatnak zsírplakkokat, amelyek az érfalra rakódva súlyos érrendszeri problémákat okozhatnak.
Közvetetten a koleszterinre is hat, mivel az LDL koleszterin mennyiségét mérsékli a vérben.
A jó emésztésért
A zsírok mellett általánosan serkenti az emésztést a fahéj, megelőzi a puffadást, gázképződést. Hányinger esetén is alkalmazható, késhegynyi őrölt fahéjat tegyünk kedvenc italunkba, és nemcsak feldobja azt, de meg is nyugtatja emésztési problémáinkat.
Mézzel vegyítve akár a gyomorfekély kialakulása ellen is tehetünk fogyasztásával.
Bőrfiatalító hatás
Hatóanyagai és antioxidáns tartalma miatt régóta összetevőjét képezi a kozmetikumoknak, mivel tonizálja a bőrt, élénkíti annak anyagcseréjét. Emiatt masszázsolajokban (testtekercselés, narancsbőr kezelés) is gyakran találkozhatunk vele. Fenol tartalma persze nem kizárólag a bőrt fiatalítja, minden sejtünk öregedési folyamatára hat.
Támogatja a kognitív képességeket
Újabb kutatások rámutattak, hogy a fahéj hatóanyagai javítják az észlelést, segítik a tanulási folyamatokat, serkentik a memóriát és kognitív képességeinket.
Megfigyelték, hogy az agy mikroszkópikus sérüléseinek gyógyulására is ösztönzőleg hat a fahéj, de javíthatja a finom motorikát is, sőt, agyműködést javító hatása miatt akár az Alzheimer-kór megelőzésében is szerepet játszhat.
A fahéjnak hangulatjavító hatása is van, de ez már nem kizárólag az agy támogatása miatt van, hanem maga az illata is befolyással van a kedvünkre.
Leküzdheti magas vérnyomását
A fahéj rendszeres fogyasztása jótékony hat a vérnyomásra, így hosszú távon az ebből adódó szövődmények kialakulására is (szívroham, agyvérzés). Ráadásul a cukorbetegség is előfutára a szívproblémáknak, de mivel azt is javítja, így duplán eredményes lehet.
A fahéj alternatív felhasználása
Viszonylag ritkán esik szó róla, de az őrölt port nem feltétlenül elfogyasztva alkalmazhatjuk. A fahéj a kertünkben is hasznos lehet, ugyanis azt tapasztalták, hogy segíti a növények gyökereztetését, a hangyák pedig messze elkerülik, így ellenük is hatásos kiszórni belőle. Akár permetlé is készülhet fahéjból és meleg vízből, ami a hervadásos gombabetegségek ellen kiváló.
Lehetnek káros hatásai a túlzott fahéj fogyasztásnak?
A fahéj egy kiváló fűszer, melynek még egészségmegőrző hatásai is vannak, ezért fölösleges megijednünk tőle, de természetesen, mint minden, túl nagy mennyiségben (több mint másfél-két teáskanál) ezt sem javasolt fogyasztani.
Egyrészt a fahéj egy por állagú anyag, amiből, ha be akarnánk kapni egy nagy kanállal, az kifejezetten káros lenne, mert irritáló halmazállapotként lépne fel a légzőszervrendszerünkben. Ezért gyerekeknél figyeljünk oda, hogy csakis oldott formában, vagy ételbe, italba keverten fogyasszák, és ne játszanak vele! Ellenkező esetben, mint bármilyen por, nagy dózisban beszippantva vagy lenyelve komoly károkat okozhat.
A másik dolog, amire oda kell figyelni, a kumarin tartalom. A ceyloni fahéjban szinte elenyésző a mennyisége, de a kassziákban magasabb. Ételeink készítésekor, ízesítésekor nem használunk olyan őrült mennyiségeket belőle, hogy emiatt aggódni kellene, de aki gyógyászati célból szedi a fahéjat, emiatt jó, ha mértékletes marad. Nem fog senki a túlzásba vitt fahéjjal sem jobb eredményeket elérni, sőt, a felhalmozódó kumarin vegyületek hosszú távon károsítják, begyullasztják a májat, de akár a véralvadást is gátolhatják. Ha a jótékony hatása miatt döntünk a fahéj használata mellett, előnyösebb a 100 %-osan bio, ceyloni változatot választani!
Gyermekek kedvelt reggeli eledele a fahéjas gabonapehely. Mivel ezeknél nem tudhatjuk, milyen fajtájú fahéjjal készülnek, illetve bőségesen túl is vannak cukrozva, a gyerekek egészségvédelme szempontjából ne fogyasszanak belőle marokszámra.
Ritka, de vannak emberek, akik allergiásak a fahéjra, és ez súlyos tünetekkel jár (égő, viszkető érzés, bedagad a nyelv)náluk. Ez azonban valószínűleg már az első adag fogyasztásakor kiderül, akár gyermekkorban, tehát ők semmiképp se próbálkozzanak a fahéjjal.
Minden más esetben érdemes a fahéjat használni, bátran sütni-főzni vele, kihasználni az érrendszerre valamint vércukorszintre gyakorolt pozitív hatásait, hiszen ősidők óta megfűszerezi az emberiség mindennapjait!
