A leptint, vagy teltséghormont 1994-ben fedezték fel, azóta is számos kutatást végeztek hatásával, termelődésével és az elhízás kialakulásában játszott szerepével kapcsolatban.
A leptin egy fehérje, amely a zsírsejtekben termelődik, és a véráram útján jut az agyba. A zsírsejtek a leptin lévén közlik az aggyal, hogy megfelelő-e az energiabevitel, elegendő energia van-e a zsírsejtekben tárolva, tehát normális ütemben égethet-e el kalóriát. A normál leptinszint valószínűleg genetika függvénye, a küszöbérték egyénenként változó.
A leptinnek fő szerepe van az energiabevitel hosszú távú szabályozásában, beleértve az elfogyasztott és elhasznált kalóriák számát, valamint azt, hogy mennyi zsírt raktározunk el a szervezetben. A leptinrendszer azért fejlődött ki, hogy megvédje az embereket az éhezéstől vagy a túlevéstől, hiszen mindkettő csökkentette volna a túlélés esélyét a természetes környezetben.
Amikor a leptinszint küszöbérték felett van, az agy úgy érzékeli, hogy elegendő energiával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy energiát égethet el. De diéta esetén, kevesebb a táplálék-felvétel, a zsírsejtjeik zsírt égetnek el az energia pótlására, ami csökkenti a termelődő leptin mennyiségét. Tehát fogyókúra esetén a leptinszint a személyes leptinküszöb alá kerül. Ez pedig evésre ösztönzi az embert.
Túlsúlyos emberekben nagy mennyiségű leptin van, de az agyuk nem kapja meg a jelzést az evés abbahagyására. Ezt a jelenséget hívják leptinrezisztenciának, ami az inzulinrezisztenciához hasonló betegség. Ilyenkor a test hiába elhízott, az agy „éhezik”. A leptinnek nemcsak az éhség kialakulásában, hanem a jutalmazási rendszerben is jelentősége van. Magas leptinszint esetén ugyanis az étkezés kevesebb örömöt nyújt, ami tovább sarkall az evésre. Az agy nem kapja meg a jelet, az elégedettség érzése sem alakul ki, így az étkezés folytatódik és kialakul az ördögi kör. Amikor az agy nem fogadja a leptin jelet, tévesen azt hiszi, hogy a szervezet éhezik – pedig több mint elegendő energiát tárol. Ez arra készteti az agyat, hogy megváltoztassa a viselkedést, tehát táplálékfelvételre sarkall, hogy visszanyerje a testzsírt. Emellett csökkenti az energiafelhasználást, és kevesebb kalóriát éget el nyugalomban.
Sok tudós vizsgálta a leptint, mint az elhízás lehetséges kezelését; úgy gondolták, hogy leptin adagolásával megszüntethető a probléma. Azonban az elhízottaknál kialakult rezisztencia miatt ez hatástalannak bizonyult, hiszen a leptinrezisztencia újabb ismeretei alapján nincs értelme leptint adni az embereknek, ha a válaszreakciók károsodnak. Egyelőre tehát a kutatások ellenére sem tudjuk közvetlenül befolyásolni a leptin szintjét. A túl sok triglicerid megzavarja a leptinnek a vérből az agyba való eljutását, az inzulinrezisztencia pedig leptinrezisztenciát generál. Szakértők szerint tehát az inzulinrezisztencia és a trigliceridszint csökkentése lehet a megoldás.
A leptinrezisztencia lehet az egyik oka annak, hogy sok diéta nem segíti elő a hosszú távú fogyást, gyakori a yo-yo effektus. Ugyanis amikor a leptin szintje csökken, éhség alakul ki, megnövekedik az étvágy, csökkent testmozgási motiváció és nyugalomban elégetett kalóriák száma is csökken. Az agyad ekkor azt hiszi, hogy éhezel, és különféle erőteljes mechanizmusokat indít el az elvesztett testzsír visszanyerésére. Ez lehet a fő oka annak, hogy a fogyókúra gyakran yo-yo effektussal társul, vagyis a jelentős mennyiségű súlyvesztést, röviddel ezután hízás követi.
Úgy tűnik, hogy a leptinnek számos olyan funkciója van, amelyeket a tudósok még mindig vizsgálnak. A hormon szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, ugyanis a nem megfelelő leptin jelátvitel mellett krónikus gyulladások lépnek fel. Emellet közvetlen hatással van a csontokra, és javítja a csontok egészségét és ásványianyag-sűrűségét, így, ha a leptin megfelelően működik, a csontok egészségesebbek, és több kalciumot halmoznak fel. Néhány újabb kutatás szerint a leptin szint összefüggést mutat a bőrrák egy fajtájának növekedését. Emellett még a nők termékenységét is befolyásolhatja, ami valószínűleg barlanglakó korunkra vezethető vissza, amikor sok volt az éhínség. Ha nem volt elegendő felhalmozott zsírszövet, kérdéses volt a terhesség túlélése, így a teherbe esés esélye is minimális volt.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy az étrend által kiváltott gyulladás csökkentése segíthet megfordítani a leptinrezisztenciát. Az általános, egészséges életmódra való törekvés valószínűleg szintén hatékony stratégia.
Bár nincs egyszerű módszer a leptinrezisztencia megszüntetésére, hosszú távú életmódbeli változtatásokkal javíthatunk rajta.
· Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket: A magasan feldolgozott élelmiszerek veszélyeztethetik a bélrendszer épségét és gyulladást okozhatnak.
· Magasabb rost bevitel: Az oldható rost fogyasztása javíthatja a bélrendszer egészségét, és védelmet nyújthat az elhízás ellen.
· Testmozgás: A fizikai aktivitás segíthet megfordítani a leptin rezisztenciát.
· Pihentető alvás: A rossz alvás a leptin termelődését befolyásolja.
· Trigliceridszintet csökkentés: A magas trigliceridek megakadályozhatják a leptin transzportját a vérből az agyba. A trigliceridszint csökkentésének legjobb módja a szénhidrátbevitel csökkentése.
· Fehérje bevitel növelése: A sok fehérje fogyasztása javítja a leptin érzékenységet. Fogyasszunk rendszeresen halat.
· Magas cukortartalmú ételek és italok fogyasztásának csökkentése: A túlzott cukorban gazdag étrend ronthatja a leptinrezisztenciát. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a leptinrezisztencia és az inzulinrezisztencia között összefüggés van.
A hormonegyensúly és a hatékony fogyás elősegítésére fejlesztette ki a DaVinci Laboratories az Adipo-Leptin Benefits nevű termékét. Összetevői szabályozzák a leptin szintjét a tartós súlyvesztés érdekében.
