Csírával feldobhatjuk salátáinkat, leveseinket, szendvicseinket, de akár egy szelet vajas kenyeret is. A csírák ásványi anyagokban, vitaminokban, enzimekben, valamint antioxidánsokban gazdagok. Sokféle növény magja alkalmas a csíráztatásra: gabonafélék, olajos magvak, zöldségfélék, fűfélék, hüvelyesek.. Ami nagyon fontos, hogy a vegyszerekkel kezelt vetőmag semmiképpen sem megfelelő, válasszunk kifejezetten csíráztatáshoz való magokat.
A csíráztatás legfőbb szabálya: Ne álljanak a magok a vízben, de legyenek mindig nedvesek.
A magokat először le kell mosni, majd beáztatni néhány órára, utána pedig leönteni róluk a felesleges vizet. Ezt követően naponta kétszer át kell öblíteni a csírákat annyira, hogy éppen csak nedvesek legyenek. (Érdemes figyelni, hogy a magok ne legyenek túl sűrűn egymáson, mert úgy könnyen bepenészednek. A magok 1-2 nap elteltével „bolyhosodni” kezdenek – ez nem összetévesztendő a penészedéssel.)
Csíráztatni akár egy befőttesüveg segítségével is lehet, de a legkényelmesebb módja, ha erre a célra kialakított edényt vásárlunk. Ebből is kapható többféle műanyag, üveg, vagy akár kerámia tál is. A több emeletes tálban többféle csírát tudunk egyszerre „nevelni”
Az egyes csíramagok csomagolásán mindig szerepel, hogy hány nap alatt lesz belőlük kész csíranövény, erre érdemes figyelni, mert a különböző növényeknél ez a nap eltérő lehet.
