Arany csepp - Mezei zsurló és aranyvesszőfű alkoholos oldata, Bá

Arany csepp - Mezei zsurló és aranyvesszőfű alkoholos oldata, Bálint cseppek A mezei zsurló (Equisetum arvense) kovasavat, az aranyvesszőfű (Solidago virgaurea L.) flavonoidokat tartalmaz. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a megfelelő folyadékbevitel is hozzátartozik. Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! Alkalmazása:Belsőleg: naponta 3x40 csepp étkezés előtt 1 dl vízben hígítvaKiszerelés: 50 ml/üvegOÉTI sz.: 4367/2008 A magyar népi orvoslásban viszonylag kevés adat utal az aranyvessző vagy istápfűfajok használatára, az olasz népi gyógyítók ugyanakkor széles körben alkalmazzák a közönséges aranyvesszőből készült főzetet. Az észak-amerikai fajokra vonatkozó népi gyógyászati adatok szerint a kanadai aranyvessző egyike a leggyakrabban használt aranyvessző/istápfű fajoknak. Brit Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják a kanadai aranyvesszőből készült gyógyteát az influenza megelőzésére, és a lázas gyermekekkel is ezt itatják. A gyógyteát emellett hasmenések megállítására és sebek kezelésére is használják. A modern fitoterápiában az aranyvessző/istápfűfajok legfontosabb alkalmazási területe a különböző húgyúti megbetegedések. Megfelelő orvosi vizsgálat után, a vesekő méretének ismeretében, orvosi felügyelet mellett jól alkalmazható a "vízlökés-terápiában", amikor is rövid idő alatt nagy mennyiségű (1,5-2 l) gyógytea (csak aranyvesszőfűből vagy más gyógynövényekkel együtt készített) elfogyasztásakor a kisebb (körülbelül lencseméretű) kövek kiürülésével számolhatunk. Rendszeres fogyasztásakor a vesehomok és -kő (újra) képződésére hajlamos egyéneknél csökken a kőképződés veszélye. Ugyancsak nagy jelentősége van a bakteriális húgyúti fertőzések utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában, így példáulhúgyhólyaggyulladásban, vesemedence-gyulladásban, de javasolják például fekete ribizli leveleivel együtt magas vérnyomásos betegek kezelésének kiegészítésére is. Szintén gyakorialkotórésze a salaktalanító és a testsúlycsökkentő teáknak, melyek közül az előbbinek areumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet "átmosásában" lehet szerepe.